lyrics
Lassan elfogyok. Állok a mérlegen -
ez az eddig ismeretlen mélységekbe vezető szerelem
a gyomrom össze-, a szívem elszorítja,
és éjszakánként nem enged aludni a félelem.
Esni fog. Égnek a villanyok.
A körülöttem élő emberek
hajnalban fürdenek,
házakat bontanak,
megölik magukat,
bögréből isszák a kólát.
Te most merre vagy? Tanuljunk nyelveket.
Összeköltöznék, de veled már nem lehet.
Ragasszuk össze a hűtőszekrényeket,
ágyakat, polcokat, emlékeket
színes cetlikkel.
Írjuk fel németül, hogy senki sem menekül,
senki sem menekül,
senki sem menekül,
senki sem menekül.
Szeretlek, de nem leszek egy a sok közül,
akikről énekelsz. Tudod, hogy nem vagyok
- és nem is lehetek - erre alkalmas.
Láttam a legsötétebb perceidet.
Az ágyamból irányítom a zenét,
péntekenként meglocsolom a növényeket,
zárom az ajtót, leszedem a ruhát,
kívülről nézem magam
és várok tovább.
credits
license
all rights reserved