Elviszlek innen, gondolom magamban.
De miért akarnál elmenni innen,
megint a régit kezdeni újra
egy félig-meddig még mindig idegennel?
És ha el is vinnélek az egyetlen helyre,
ahova még senki nem vitt el,
akkor is csak az az egy hely lenne
szemben egy egész élettel.
Én már csak képzeletben viszlek innen el.
Csak akkor figyellek, ha senki nem figyel.
Messziről nézni úgyis sokkal biztosabb,
mindig távolról voltam boldogabb.
Elviszlek innen, gondolom magamban,
de én sem tudok elmenni innen.
Az esély megvolt, eljött és elmúlt.
Majd jönnek mások és elvisznek innen.
Akkor majd elmegyek arra a helyre,
ahol először megöleltelek,
és elkezdem a hátralévő életem
nélküled.
Én már csak képzeletben viszlek innen el.
Csak akkor figyellek, ha senki nem figyel.
Messziről nézni úgyis sokkal biztosabb,
mindig távolról voltam boldogabb.